A szendvicsgeneráció ma a társadalom egyik legterheltebb rétege. Negyvenes-ötvenes férfiak és – jellemzően – nők, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről, támogatják felnövő gyermekeiket, örülnek a már megszületett unokáknak… Közben pedig próbálnának valahogy önmagukra is időt szorítani és egy kicsit élni. Folyamatos rajtuk az érzelmi, az egzisztenciális és a feladatnyomás: az állandó pörgés, a szervezés, a megfelelés vágya és a soha el nem könnyülő érzelmi teher azonban hosszú távon kimeríti a testet és a lelket is.

A szendvicsgeneráció terhei láthatatlanok

A szendvicsgeneráció terhei elsősorban azokat a munkaerőpiacon is aktív 40-60 éves nőket érintik, akik egyszerre látják el szüleik és párjuk szüleinek gondozását, gondoskodnak az otthoni láthatatlan munka elvégzéséről, támogatják gyermekeiket és unokáikat, miközben maguk is épp megküzdenek az öregedés és változókor nehézségeivel.

Feladataik közé tartoznak többek között a 

• gondozási feladatok, pl.: orvosi vizsgálatok szervezése, az idősek orvoshoz szállítása, szakorvosokkal való kommunikáció, gyógyszerek kezelése, fizikai segítség, bevásárlás, beteggondozási feladatok, a külvilággal való kapcsolattartás elősegítése.
  
• érzelmi támogatás nyújtása a partnernek, a gondozottaknak, valamint a gyerekeknek, unokáknak is. A szendvicsgeneráció nehézségei akkor is adottak, ha a gyerekek épp kirepülnek és üres fészek szindróma áll fenn. Ebben az esetben ugyanis ez elengedés, az önismeret és a párkapcsolat újradefiniálása tartogathank kihívásokat.

• pénzügyi terhek viselése, hiszen a szülők saját megélhetésük mellett a nagyszülők és a fiatal felnőttek anyagi biztonságának fenntartásában is kénytelenek szerepet vállalni;

• háztartási és szervezési feladatok ellátása otthon és a gondozottak életében, beleértve a vásárlást, az ügyintézést, a főzést, a takarítást, a logisztikai feladatokat és a vis maiorok azonnali kezelését is.

Ezek a feladatok azonban – amellett, hogy napi szinten jelentkeznek – nem megkerülhetők, viszont nem is forintosíthatók. Részben ez az oka annak, hogy rendre a nőkre maradnak. Részben pedig az, hogy az említett korosztályban érvényes társadalmi berendezkedés szerint elsősorban a nők alkalmasak a soft skillek gyakorlására és a gondoskodásra. 

Csakhogy ez oda vezet, hogy a nők temérdek feladattal maradnak funkcionálisan egyedül akkor, amikor a munkaerőpiaci láthatóságuk is dinamikusan csökken, a testük pedig a menopauza révén sokszor szinte ellenük fordul.

Nem véletlen tehát, hogy a szendvicsgeneráció tagjai sokszor úgy érzik, mindenki tőlük függ, és nincs valódi idő a leállásra, pihenésre vagy saját szükségleteik kielégítésére. Így aztán előfordulhat, hogy miközben szervezetük újra meg újra üzenetet küld számukra, ők ignorálják a jelzéseket.

A szendvicsgenerációra leselkedő veszélyek

Az állandó jelenléttel járó folyamatos leterheltség olyan érzés, mintha valaki folyamatosan finoman, de kitartóan nyomná a mellkasodat. Idővel mindent átsző: állandósítja a napi rohanást, felemészti az energiákat, feloldja az érzelmi biztonság érzetét és fokozza a szorongást. Nem véletlen, hogy sokan alvászavarral, állandó fáradtságérzettel és folyamatos önváddal küzdenek.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy 45–55 éves kor között a női test egyébként is jelentős változásokon megy át. A perimenopauza, majd a menopauza hormonális hullámzása önmagában is elég teher lenne. A hőhullámok, az alvásproblémák, a libidó változásai és az energiaszint ingadozása, az agyköd és a hüvelyszárazság hiába mind-mind a hormonális átalakulás természetes részei, megterhelik az egyént akkor is, ha mellé nem kell minden nap a túlélésre játszania.

Ebben az időszakban a medencefenék is érzékenyen reagál a változásokra, hiszen a hormoncsökkenés és a stressz egyaránt gyengítheti a tartóizmokat, ami süllyedéses panaszokhoz, vizelettartási nehézséghez vagy egyszerű hüvelyi diszkomforthoz vezethet. Ezzel egyidejűleg az ösztrogénszint visszaesése nyomán nő a csontritkulás kockázata és fokozódik a pajzsmirigy-problémák kialakulásának veszélye is. 

A mentális túlterheltség szinte törvényszerűen megjelenik előbb-utóbb, hiszen két generáció terhét cipelni úgy, hogy közben saját változó testünket is érteni és támogatni kellene, emberfeletti feladat.

Így vigyázz az egészségedre, ha érintett vagy!

A terhek megosztásához meglepően kevés dologra van szükség: beszélni kell a nehézségekről és egyértelműen segítséget kell kérni azoktól, akik maguk is érintettek, csak eddig ilyen-olyan okokból a pályára sem léptek. 

Emellett fontos időt allokálni arra, hogy magaddal is tölts időt, hiszen enélkül kiégsz majd. Mondogasd csak magadnak: önmagaddal foglalkozni nem önzés, hanem az egyetlen út a túléléshez.

Mutatjuk hogyan csináld!

• Adj magadnak engedélyt a pihenésre! Ne várd meg, míg összeesel, vagy egy betegség ledönt a lábadról, hiszen nem csak akkor pihenhetsz, ha már képtelen vagy továbbmenni. Vedd tudomásul, hogy már te sem vagy – annyira – fiatal, így néha pihenned kell! (És ez a néha minden nap bekövetkezik.)

• Támogasd a tested kívül-belül! A hormonális hullámzások, a fokozott stressz és az érzelmi túlterhelés miatt különösen fontos a megfelelő mikrotápanyag-bevitel. Válassz étrend-kiegészítőt a női test igényeire szabva! Magnézium, D-vitamin, B-vitaminok, kollagén, adaptogének, mind olyan ásványi anyag, vitamin és nyomelem, mely megfelelő adagolás mellett szó szerint megváltoztathatja az életed.
  
• Mozogj rendszeresen! A rohanás, a stressz, az ülőmunka, a mozgásszegény életmód mind-mind hatással van vérkeringésedre, mentális egészségedre és közérzetedre is. Sportolj, mozogj rendszeresen és ha nem fér bele heti két-három edzés, csak sétálj vagy nyújts napi tizenöt-húsz percet. Már ez is minőségi változást hozhat az életedbe.
  
• Erősítsd a medencefeneket! A stressz, a sok ülés, a természetes hormonváltozások és a túlsúly egyaránt gyengíthetik a medencefeneket. Ez nem szégyen, hanem biológia. Elektrostimulációs készülék vagy saját izomerős tréningeszköz alkalmazásával a medencefenék ereje és vérellátottsága már néhány hét alatt helyreállhat. Edzés után fogyassz kreatinos italport és támogasd duplán női egészséged!
  
• Ne maradj néma és ne félj a láthatóságtól! A szendvicsgeneráció egyik legnagyobb terhe a sokféle szerep mellett egyértelműen az önként vállalt csend. A nők ugyanis sokszor nem merik kimondani, nem tudják felvállalni, mennyire fáradtak, mennyire kimerültek, mennyire elegük van. Pedig ez teljesen érthető, teljesen normális, teljesen rendben van – és ennek elfogadása az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy az élet valamivel könnyebb legyen.