Az emberi test az egyik legcsodálatosabb műszer. Szinte a végtelenségig terhelhető, hatalmas erőkifejtésre képes, és akár egy gyönyörű gyermek kihordására is tökéletesen alkalmas, annak ellenére, hogy nem a 21. századi ember életritmusára és életstílusára lett kitalálva.

Milyen hatással van az ülőmunka és a várandósság a női testre? Nehezebb-e a várandósság, ha a kismama ülőmunkát végez a babavárás alatt? Ezúttal ennek járunk utána!

A női test története

Világszerte végeznek vizsgálatokat az ősemberek testének minél pontosabb feltérképezésére. Az így megszerzett információk alapján elmondhatjuk, hogy őseink testmagassága változó volt. Számos népcsoport átlagmagassága 140–150 cm volt, egyes afrikai ősembercsoportok magassága azonban a 180 centimétert is elérte. A test fő funkciói azonban minden esetben azonosak voltak: vadászat és élelemgyűjtés, túlélés és reprodukció.

A feladatok az évezredek múltával differenciáltabbak lettek, és mind több szerepkörrel bővült a női tennivalók listája, de az általános mozgáshiány, a tápanyag- és vitaminhiányos étkezés, az ülőmunka a 20-21. század velejárói. Nemcsak a munkaidőnk nő egyre, a mozgásra fordítható idő is folyamatosan csökken. Az urbanizáció, a személygépkocsik és az elektromos eszközök (bicikli, roller stb.) térhódítása pedig tovább mérsékli a mozgásban töltött időt.

Ezzel szemben a telefonok, laptopok, tabletek használatának hatására nemcsak a szokásaink változnak meg, hanem a testünk is. Befagyott váll-, halott popó-, alagútszindróma, gerincferdülés, előre billentett medence, általános medencefenék-gyengeség… Csak néhány a modern kor egészségügyi „vívmányai” közül.

A medenceövi régió szerepe a női egészség fenntartásában

Az emberi test hálózata rendkívül érzékeny rendszer, melyben a legapróbb változások is messzire mutató folyamatokat indíthatnak el. Az ember ráadásul bohó és sokszor hálátlan: a belső szervek megfelelő megtartását, az egészséges és szabad mozgást és a ruganyos lépteket természetesnek vesszük – egészen addig, amíg megszűnnek azok lenni.

A női test középpontja a medence, melynek szerepe nemcsak azért kiemelkedő, mert várandósság esetén részt vesz a gyermek kihordásában, hanem azért is, mert megfelelő pozíciója izmok tökéletes összjátéka. A has- és hátizmok, a far- és csípőizmok, ízületek együtt biztosítják az optimális hasűri nyomást és a női test egészséges működését. Ha megfelelően funkcionálnak, süllyedéses, vizeletvesztéses, szél- és széklettartási problémák, csökkent szexuális érzékelés nem fordulnak elő.

Ennek ellenére a medencefenék izomzata testünk azon része, melyről nem sok szó esik, mire felnövünk. Nem is tudatosul bennünk, hogy belső szerveink megtartásában betöltött szerepe ha nem is kizárólagos, de mindenképpen kiemelkedő. Épp ezért olyan fontos az egészsége! A gyakori ülő tevékenység és a napi 8–10 óra ülőmunka hatására azonban a medenceövi régióra szó szerint és képletesen is hatalmas nyomás helyeződik. 

Az ülőmunka hatásai a női testre

Ha stresszelünk, szorongunk, párkapcsolati problémáink vannak, az gyakran a hát, a váll, a derék és a medenceövi régió izomtónusának feszülésében, ezáltal fájdalmában is megjelenik. Az ülőmunkának emellett számos elkerülhetetlen velejárója van, melyek hosszú távon egészségkárosító hatásúak.

• A gerinc görbületeinek íve fokozódik, a csigolyák terhelése egyenlőtlenül oszlik el, ezáltal kopások alakulhatnak ki.
• Erőltetett fejtartás alakul ki, ami a nyaki és vállövi régió túlterhelésével, az erek és az idegek tartós és extrém igénybevételével jár együtt. Ennek hatására az izmok zsugorodnak, fejfájás, migrén, fájdalom, befagyott váll-szindróma alakulhat ki.
• A medence helyzete megváltozik, a ráhelyezett nyomás tartósan fokozódik, melynek hatására a régió vér- és oxigénellátottsága jelentősen lecsökken, a porckorongok terhelése viszont nő. Ez az izmok gyors fáradásával és tartós gyengülésével, valamint a porckorongok kopásával jár együtt, azaz néhány évtized alatt általános medencefenék-gyengeség, de akár süllyedéses tünetek is kialakulhatnak.

Mi a megoldás? A medence optimális pozicionálása, melyet nem a hagyományosan ismert 90, hanem a 110-130 fokos szög biztosít. Ehhez speciális kialakítású székre vagy ékpárnára lehet szükség, mely segíti a megfelelő testtartás kialakítását és fenntartását. Emellett kiemelten fontos, hogy óránként legalább 5–10 percre hagyjuk el az ülőpozíciót. Ilyenkor végezzünk nyújtógyakorlatokat, és mozgassuk át magunkat. Így a szervek oxigénellátottsága helyreáll, a pangás megszűnik, ez pedig hosszú távon egészségvédő hatású.

A várandósság hatása a medencefenékre

A babavárás csodálatos időszak, sok nő számára azonban váratlan meglepetésekkel és kellemetlenségekkel jár együtt. A filmekből ismert émelygés és hányás például ritkán az első tünetek. Sokkal gyakoribb, hogy a baba sürgető és állandósuló vizelési ingerrel jelzi, hogy úton van. Ez az érzet akár a várandósság teljes időtartamára megmaradhat, hiszen a korai szakaszban hormonális okok állnak a háttérben, a második trimesztertől pedig a baba pozíciója és mérete helyez nyomást a hólyagra.

A 9 hónapnyi felkészülés alatt sok kismama megtapasztalja az idegbecsípődésekkel, rugdosással és a baba által felvett lehetetlen pozíciókkal együtt járó fájdalmat, ahogy más ijedelmek is előfordulhatnak.

Ha a kismamánál a várandósságot megelőzően már kialakult valamilyen fokú diagnosztizálatlan medencefenék-gyengeség, akkor a babavárás alatt az extrém nyomás hatására a folyamat felgyorsulhat, és további tünetek jelentkezhetnek, pl.:

• alkalmi vagy gyakori vizeletvesztés;
• széltartási nehézségek;
• süllyedéses panaszok;
• aranyeres tünetek.

A panaszok leküzdésében és a medenceövi régió szülésre való felkészítésében egyaránt segíthet a várandósság kialakulását megelőzően végzett intimtorna és elektrostimulációs edzés, valamint a várandósság alatt végzett, szakember által koordinált gyógy- és intimtorna.

Szülés utáni rehabilitáció az elektrostimuláció segítségével

A szülés után a gyermekágy nemcsak örömöket, nehézségeket is tartogat. Ahogy a baba növekszik, egyre inkább hangsúlyossá válik a párok életében a szexualitás. És bizony gyakran előfordul, hogy a fáradtság, a hormonális kilengések és a gátmetszés helyének fájdalma, illetve a csökkent szexuális érzékelés miatt a hölgyek lelkesedése lecsökken.

Ezekben az esetekben a célzott gátizomtorna, a Kegel-gyakorlatok és az elektrostimulációs eszközök használata egyaránt elősegítheti a gyors, hatékony és legfőképp eredményes rehabilitációt. 

Az edzések megkezdésére a szakorvosi jóváhagyást követően, a hathetes kontroll után kerülhet sor. Mivel a kezelések nem járnak együtt kellemetlen zajhatással vagy más látványos tevékenységgel, akár a baba szoptatása vagy az esti altatás közben is kényelmesen elvégezhetők. 

Miért érdemes belekezdeni az elektrostimulációs kezelésbe?

A napi egy vagy két alkalommal végzett, 30–60 perces edzések eredménye gyorsan megmutatkozik, és a tizenhat hetes edzésprogramot követően legtöbbször már csak fenntartókezelésekre van szükség. 

Az elektrostimulációs kezelés hatására javul a medencefenéki izomzat általános vér- és oxigénellátottsága. Emellett fokozódik az izmok tónusa és ereje, csökkennek vagy megszűnnek a vizelet- és széltartási problémák, javul a szexuális érzékelés, és növekszik a vágy mértéke. A kismama újra a régi lehet odalent, és az intimitás visszatérhet a hálószobába – vagy bármelyik másik helyiségbe.

Szeretnél többet megtudni az elektrostimulációs eszközök használatáról? Olvasd el termékbemutatóinkat itt és itt, vagy írj nekünk az info@intimegeszseg.hu-ra!