Nincs könnyű helyzetben az a nő, aki a medencefenék-gyengeség tüneteit tapasztalja magán. Számos kellemetlenség, fájdalom, feszülés, vizelet- vagy székletinkontinencia, élvezhetetlen vagy éppen fájdalmas szex, és végtelen bizonytalanság jellemzi a tünetegyüttest. A diagnózis segít elindulni egy önismereti-egészségügyi úton, de nem oldja meg a problémát.
Nehéz egyedül, de párban sem egyszerűbb! Mit mondjunk, hogyan kommunikáljunk a partnerünkkel és hogyan érhetjük el, hogy ne zárjuk ki őt teljesen a privát szféránkból?
Beszéljünk a problémáinkról!
Sokan követünk el hibákat, melyek közül az egyik leggyakoribb, hogy hazudunk a párunknak. De ami ennél rosszabb, hazudunk magunknak is!
Nőként arra kondicionáltak bennünket, hogy feleljünk meg, ne zavarjunk sok vizet, ne terheljünk másokat a problémáinkkal és úgy általában, ha lehet, maradjunk észrevétlenek. Oldjuk meg egyedül és ne zavarjuk a férfiakat, amíg ők komoly dolgokat visznek véghez.
Sok férfi nem is tudja, hogy a felesége, partnere szenved vagy éppen nem él meg gyönyört!
Hogy ez vajon az ő hibájuk, vagy éppen a kedvesüké, netán generációs nehézség, arról már megoszlanak a vélemények, de abban egyetérthetünk, hogy változtatni kell rajta.
- MESÉLJ A PANASZAIDRÓL!
Akármennyire kellemetlen, akármilyen rosszul érzed is magad tőlük, mondd el, mi történik veled. Sokkal jobb így, mintha a betegség miatt teljesen eltávolodnátok egymástól.
- MONDD KI, MIRE VÁGYSZ!
Egy igazi férfi akkor boldog igazán, ha kielégítette és boldoggá tette a feleségét! Ha korábban megjátszottad az orgazmust, vagy nem mondtad el a titkos vágyaid, esetleg nem szóltál, ha valami számodra kellemetlen vagy fájdalmas volt, itt az ideje. A szex a legjobb izomstimulátor, az orgazmus meg felér egy komplett elektrostimulációs kezeléssel, így a kielégítő, rendszeres és örömteli szex mostantól szinte munkaköri kötelesség mindkettőtöknek!
- NE AKARD EGYEDÜL CSINÁLNI!
Tudjuk, hogy a legtöbb családnak a nő és az ő egészsége az alapja. Ha -szó szerint- meggyengültél, nem kell tovább erősködnöd. Sőt, jobban teszed, ha leállsz vele és megéled a saját gyengeségedet és megtanulsz segítséget kérni! Ne emelj, ne pakolj, ne rohanj és főleg ne akarj mindent egyedül megoldani. Nem kell!
Ha pedig a családod tényleg nem tud nélküled életben maradni, ne felejtsd anyáink örökérvényű szabályát: ember terített asztal mellett még nem halt éhen! Ha valakinek ruha kell, üres a hűtő, postára kell menni stb… majd megcsinálja! Mostantól a te életedben legyél te a prioritás!
A pasik és a szex
Amikor mi voltunk gyerekek, a családokban még nem volt meztelenkedés, az anyukák nem mutatkoztak ruha nélkül a csemeték előtt és a szexuális felvilágosítás is kimerült némi homályos gólyás-méhecskés utalgatásban. A fiúk egymástól és pornómagazinokból, no meg a gyakorlatban szerezték a tapasztalataikat, így aztán ki ügyesebb, ki kevésbé tehetséges szerető.
A mai srácok sincsenek könnyebb helyzetben, hiszen szinte a pornón nőttek fel. Azt képzelik, a kiegészítők használata vagy az anális szex olyan alapok, amik nélkül egy aktus nem is lehet igazi. Van azonban egy fontos tudnivaló: nőként ezeknek az elvárásoknak nem kell megfelelnünk. Sőt, medencefenék-izomgyengeség esetében az intimitás egyes faktorai egészen egyszerűen kerülendők. (És egészséges test esetében sem feltétlenül célravezetők, legalábbis ha az izmok megfelelő tónusa elsődleges számunkra.)
Szerencsére az együttlétek minősége és gyakorisága kommunikációval, egymás iránti elfogadással és sok-sok gyengédséggel javítható! Erre pedig különösen szükségünk lesz akkor, ha medencefenék-gyengeséggel küzdünk.
Szexuális élet = behatolás?
Sok nőt a fájdalom, a frusztráció vagy a szorongás hatására teljes egészében megszünteti a szexuális életét a tünetek kialakulása után. Ez az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk!
A szexuális egészség nemcsak testi szükséglet, hanem érzelmi-pszichés alapigény is. A szexben éljük meg az egymásban való feloldódást, a közeledést, leadhatunk az idegességünkből, szavak nélkül beszélhetünk egymáshoz és kapcsolódhatunk a partnerünkhöz. (Emellett ha nincs szex, a hüvely izomzata szó szerint sorvadásnak indul!)
- Ha van partnerünk, emlékeztessük magunkat arra, hogy ha fáj, ha fertőzések miatt nem lehet vagy egyszerűen csak nem merünk közeledni, akkor sem csak behatolással lehet megélni az intimitást! A csókok, a petting, a simogatások és a ráérős évődés még súlyos vaginizmus esetén is elősegíthetik az együttlétet- és emlékezhetünk rá kamaszkorunkból, hogy önmagukban is nagyon élvezetesek.
- Ha nincs partnerünk, akkor sem kell- és nem is szabad!- lemondani az élvezetekről. Szerezzünk be intim kiegészítőket, vibrátort vagy más élvezeti eszközt és kényeztessük magunkat ott, akkor és úgy, ahogy nekünk jó.
Mi történik, ha kizárod a partnered?
Vannak, akik eltávolodnak, mások párja félrelép, hogy másutt keresse meg a boldogságot. De nem ezért érdemes megosztanod kedveseddel a helyzetedet, hanem azért, mert a kommunikáció hiánya a másik számára könnyen jelentheti a bizalom hiányát is. Ha a partnerd vakon repül és fogalma sincs, mi történik vele és mit kellene tennie, lehet, hogy egyedül maradsz.
Nem azért, mert egyedül akarnak hagyni, hanem azért, mert nem engeded a párodat közelebb. Ilyenkor azonban nemcsak az egészségügyi helyzeted testi-lelki nehézségeivel kell szembenézned, hanem a magányéval is. Beszélj hozzá!
Hogyan csináljuk?
Hiába magyarázzuk orvosi szavakkal, ha a párunk nem egészségügyi dolgozó, valószínűleg nem sokra megy a papírokkal. Sokkal jobban járunk, ha a saját szavainkkal mondjuk el, milyen tüneteket észlelünk, ezek hogyan változtatják meg az életünket, mely hétköznapi szituációkban okoznak gondot. Mondjuk el neki, mit várunk tőle, hogyan tudna segíteni, milyen feladatokat vegyen át tőlünk és úgy általában, mire van szükségünk.
Az intimtorna és az elektrostimulációs edzés legyen mindkettőnk számára prioritás és ha kell, harcoljunk érte, hogy legyen időnk önmagunkra! Az egyenes beszéd, az őszinteség és a bizalom segítenek elindulni, a női egészség helyreállítása pedig csapatmunka és közös érdek.
