A gátizomról , illetve arról, hogy miért fontos annak védelme?
A medencefenék izom vagy gátizom a vázizomzat része. Az akaratunktól függően működő izomzat a hozzá tartozó kötőszöveti- és szalagrendszerrel együtt látja el feladatát: alátámasztja a kismedencei és hasüregi szerveket. Ha a gátizomzat megsérül, vagy meggyengül, nem tudja ellátni ezt a feladatát, ami az alhasi szervek süllyedéséhez vezethet (méhsüllyedés, hólyagsüllyedés, végbélsüllyedés). Feladata továbbá a húgycső, hüvely, végbélnyílás izomzatának zárva tartása és nyitása, vagyis a széklet és vizelet kiürítését teszi lehetővé. Gyenge gátizom esetén inkontinencia alakul ki.
A kismedence izomzatának és egyéb szöveteinek gyengülése, és az ezzel járó kellemetlen tünetek pl. vizeletcsepegés, a méh- és hüvely süllyedése, gyakran jelentősen rontják a komfortérzetet, a szexuális életet, az önértékelést, egyszóval az életminőséget. Az evolúció során kialakult két lábon járásért és egyenes testtartásért cserébe több olyan betegséggel kell számolnunk, amelyek egyébként a természetben nagyon ritkák. A mai nők szülés után és idősebb korban is aktív életet szeretnének élni, sportolnak, kirándulni járnak, távoli tájakra utaznak. Egy erős gátizomzat segít mindezek probléma nélküli megvalósításában.
A gátizomzat feladatai
Ha ismerjük a gátizomzat feladatait tudni fogjuk, hogy mi várható ennek gyengülését követően. A medencefenék izomzat legfőbb feladatai a hasűri és kismedencei szervek megfelelő pozícióban tartása, valamint a végbél és a húgycső nyitása, zárása. A hüvelyi szülés lehetőségének megteremtése is ennek köszönhető. Amit kevesen tudnak, de a párkapcsolatok fontos tényezője, a szexuális érzékelés idegsejtjei nem a hüvelyhámban, hanem a gátizomzatban találhatók, tehát ez az izomzat felelős a szexuális élmény intenzitásáért.
Mi a következménye a gátizomzat gyengülésének?
Attól függően lépnek fel a különböző tünetek, hogy melyik szinten gyengül a sérvkaput záró mechanizmus. Ha a húgycső szintjénél keletkezik probléma, megterhelésre, köhögés, tüsszentésre fellépő vizeletcsepegésre lehet számítani. A középső rész gyengülése esetén a tág hüvely a méh- és hüvelysüllyedés kialakulására ad lehetőséget, gyengül a szexuális érzékelés.
A végbél záróizomzatának és a környező gátizomzatnak gyengülése a szelek és a széklet visszatartásában okoz nehézségeket. Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy ezek a problémák külön-külön is nagymértékben ronthatják az érintett nők életminőségét. Annak is tudatában kell lennünk, hogy a kismedencei izomzat gyengülésével járó összes kórkép „tabu”, így nagyon sokan nem beszélnek ilyen irányú problémáikról még az orvosoknak sem. Sokan úgy gondolják, hogy ezek az elváltozások az életkorral járó, természetes jelenségek. Ennek az a következménye, hogy sokan akár évtizedeken át szenvednek, pedig sok esetben lenne lehetőség a javulásra.
Mi vezethet a kismedencei izomzat gyengüléséhez?
A műtétek is vezethetnek a hüvelyfal különböző részeinek süllyedéséhez, pl. méheltávolítás után a hüvelyboltozat süllyedése, „hüvelysérv” (enterocele) alakulhat ki, ha a boltozat felfüggesztése nem megfelelő.
A gátmetszés vagy gátsérülés hiányos ellátása a hüvelybemenet tátongásához vezet, amely a hátsó hüvelyfal előboltosulását okozhatja.
A leggyakoribb ok kétségtelenül a hüvelyi szülés. A hüvely órákon keresztül átmérőjének sokszorosára tágul, amely természetesen a mögötte lévő gátizomzat túltágulásához és ezzel funkciójának romlásához vezet. A tágulási szakasz azonban nemcsak az izomzat sérüléséhez vezet, hanem ennek beidegződése is sérül bizonyos mértékben. Ami még rosszabb, a hüvelyi szülésen átesett nők 10-40 százalékánál a gátizomzat egy része leszakadhat a szeméremcsontról.
A szülésen kívül rontják a gátizomzat funkcióját azok az állapotok, amelyek gyakran járnak a hasüregi nyomás jelentős megnövekedésével. Ilyen pl. a krónikus köhögés, vagy krónikus székrekedés. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a genetikai tényezőket sem, vannak, akiknek születésüknél fogva gyengébbek a kötőszöveteik.
Változókorban, elsősorban az ösztrogén elvesztése szintén gyengíti a szöveteket, gyakran a klimax ideje az az időszak, amelyben a tulajdonképpen a szüléskor szerzett sérülések teljesen nyilvánvalóvá válnak.
A méhsüllyedés gyakorisága
50 évesen, a szült nők 50 százalékánál lehet méh- és/vagy hüvelysüllyedést valamilyen mértékben kimutatni. Szakirodalmi adatok szerint 80 éves korig a rizikó, méh- és hüvelysüllyedés miatt műtéten átesni 10 százalék. Egy újabb műtét esélye 30 százalék. Természetesen sokan vannak, akik a süllyedéssel járó problémákat a korral járó „normális” tüneteknek veszik, és nem fordulnak orvoshoz, inkább csendben tűrnek és szenvednek. Ezért valószínű, hogy a fent említett számok nagyon alulbecsültek.
Elsősorban nőket érintő stressz-inkontinencia kezelésében a gátizom torna napi alkalmazásával jelentős eredmény érhető el. A férfiaknál fennálló vizelet visszatartási probléma hátterében általában a prosztata műtét következtében kialakult izomgyengeség (a vizelet visszatartásában szerepet játszó izmok meggyengülése) állhat. Számukra is vannak tornagyakorlatok, melyek a tüneteket enyhítik, de ezek nem azonosak a nők gyakorlataival.
Mivel a gátizom akaratlagosan működtethető, így a rendszeresen végzett megfelelő gyógytorna gyakorlatokkal, tréninggel, erősíthető. A célzott edzés eredményeként a panaszok megelőzhetőek, megszüntethetőek.
